Változatos két nap áll mögöttünk.

A legnagyszerűbb hír, hogy elkészültem az új honlapommal, Tamás bekonfigurálta J

A vasárnap el is ment ezzel, meg pár nagyon kellemes skype-olással. Így csak a közeli étterembe ugrottunk le, a „városligetibe”, ahol az ominózus vacsorakalandunk is történt. Ez alkalommal nagyon visszafogottak voltunk. Tamás egy egyszerű spagettit rendelt, én meg semmit. Így aztán nem is ért bennünket semmilyen különös meglepetés J

Hétfőn este egy különleges helyen vacsoráztunk, „Bít Tét”-nek hívják, amit én szabadon egyszerűen átfordítottam beefsteak-re. Ugyanis nyílt lángon sütik a húst, szarvasmarha alakú vastányérokon, tojással, nagyüzemben. Olyan folyamatos pörgés megy az étteremben, hogy nem győztük kapkodni a fejünket.
Az pedig, hogy a felső, műanyag napernyő felé csapódó lángok miatt agyon aggódtuk magunkat, csupán a bután berögződött magyar szabályokhoz szocializálódott mivoltunknak köszönhető.
Ha itt is az otthoni normák érvényesülnének, itt mindenki éhen halna, egyetlen étterem sem kapna működési engedélyt sem az ÁNTSZ-től, sem a Tűzoltóságtól, sem semmilyen hatóságtól. Gondoltunk is már arra, hogy megalapítjuk a vietnámi ÁNTSZ-t J  Még enyhe szabályok mellett is jócskán kaszálhatnánk!

Vacsora után találkoztunk egy magyar lánnyal és angol párjával, nagyon kedves emberek. Ők januárban érkeztek Angliából, szintén keresik az itteni lehetőségeket. Némi vörösbor mellett eszmét cseréltünk, és megosztottuk a tapasztalatainkat. Megtudtuk, hogy jónéhány magyar él Saigonban. Reméljük, hamarosan mindnyájukat megismerjük.

A képen a vacsoránk, amit olyan forrón hoztak ki, hogy szanaszét fröcsögött még. Fel kellett állnunk az asztaltól, nehogy égési sérüléseket szenvedjünk.
Tamás - majdnem kizárólag Benyó kedvéért - felvette az új ingjét :-)