Meglehetősen bizarrnak éreztük a karácsony előtti hangulatot a 25-30 fok körüli hőmérsékletű Saigonban, műhóval, karácsonyfákkal, Mikulásokkal, hóemberekkel és szánokat húzó szarvasokkal. Pedig úgy gondolom, hogy nagyon is ésszerű a magyarázat arra, miért fontos ennek, a számukra talán tradicionálisan idegen, de mégis jelentős ünnepnek a megtartása.

Elsősorban is nem szabad megfeledkezni arról, hogy Vietnám lakosságának kb. 15 százaléka keresztény vallású.
Másrészt igen tetemes létszámban itt él, dolgozik egy csomó nyugati ember, aki mind őrzi és tartja a maga országának hagyományait, nyilvánvaló igénye, hogy ha már távol van a hazájától, legalább a megszokott kis (nagy) karácsonyfáját felállíthassa.
Harmadrészt adott a vietnámi nép, a maga életigenlésével, örömszeretetével, akik minden lehetőséget megragadnak az ünneplésre.

Valahogy folyamatosan az az érzésem, hogy számukra az élet egy örökös fesztivál, amelynek csak a díszítőelemei változnak. Hol mooncake-s, hol halloween-es, hol karácsonyos-girlandos, hol a nyugati kultúrának megfelelően újévi, hol pedig a saját hagyományaikhoz és motívumaikhoz illeszkedő.
Kiemelkedő szerepe van a vietnámiak életében a Holdnak, azaz szinte minden Újholdhoz és minden Teliholdhoz kapcsolódik valamilyen hagyomány, rítus.

A lényeg a legfontosabb, hogy mindig van alkalom az ünneplésre, és teljes szívükkel élnek is ezekkel az alkalmakkal.

Talán ezért is izgalmas egy ilyen, számunkra nagyon eltérő világban élni, mert bőségesen megtapasztalhatjuk a kultúrák találkozását és egészen sajátságos, csodálkozást keltő keveredését.

Minden keveredéstől és minden más alkalomtól függetlenül azonban közeledik Vietnám ténylegesen legnagyobb ünnepe, a TET, azaz a Holdújév.

Ennek időpontja ugyanúgy minden évben változik, mint nálunk a Húsvét.
A számítás alapjául értelemszerűen a Hold állása szolgál, de ennél kissé bonyolultabb. Az új év mindig a mi február negyedikénkhez legközelebb eső Újhold napján kezdődik, valamikor január 21. és február 19. között.

2011-ben a Holdújév február 3-án kezdődik és maga az ünnep Vietnámban hivatalosan hét napig, azaz február 10-ig tart.
Sajátossága, hogy jóllehet, a kínai holdnaptárt veszik itt is figyelembe, Kínában idén a Nyúl éve kezdődik, míg Vietnámban 2011-et a Macska évének nevezik.
(Utánanéztem, hogy mi az eltérés magyarázata. Állítólag abból adódik, hogy a nyúl kínai elnevezése hangzásban megegyezik azzal, ahogyan a macskát hívják vietnámi nyelven: meiu. Hát…. Aki nem hiszi, járjon utána….)

Búcsút vesznek tehát a Tigristől, amelynek éve viharokkal, lázongásokkal, konfliktusokkal és természeti csapásokkal telire sikeredett. S ha másért nem, a természet egyensúlyra törekvése miatt az új év egyfajta lecsillapodást hoz majd. Ha akár a Nyúl, akár a Macska természetére gondolunk, vélhetően nagyobb békesség és nyugalom vár ránk a következő 12 hónapban.

A Holdújév nem csak az új év kezdetét jelenti Vietnámban, hanem egyben hatalmas tavaszünnep, ami, ha figyelembe vesszük az éghajlati viszonyokat, teljesen magától értetődő, hiszen ilyenkorra az egész ország virágba borul. 

Saigon utcáit máris ünnepi hangulat jellemzi. Jóllehet, az újévi dekoráció a legtöbb helyen még csak készülőben van, és még az ünnep elengedhetetlen kellékét jelentő virágzó fákat is csak néhány helyen árusítják, az emberek nagy része máris átadta magát a fesztiválérzésnek.
A bevásárlóközpontokban és környékén, ahol pár hete még műhó takart mindent, most megjelentek a sárga és piros színű fák, bokrok, virágok,motívumok, különböző beöltöztetett macskák, és a családok izgatottan fényképezkednek az új díszletek előtt.
És persze folyamatosan megy esténként a zenélés, éneklés, mulatozás.

A Holdújév ünnepéhez nagyon sajátságos szokások, hagyományok kapcsolódnak, melyekről legközelebbi bejegyzéseimben írok majd.

A feldiszített bevásárlóközpontoknál fényképezkednek gyerekek ls felnőttek egyaránt. Itt csak egy kis ízelítő:

És persze az Újév főszereplői, macskák mindenhol, mindenhogyan...