A kínai naptár sokkal mélyebb gyökerekre nyúlik vissza és egészen másképpen számozódik, mint az általunk használt Gregoriánus naptár. A hagyományos kínai naptár a Földnek a Nap körüli keringése és a Holdfázisok alapján készült.
Nem csak Kínában, hanem a környező ázsiai országok nagy részében, így Vietnámban is ez az időszámítás működik, párhuzamosan azzal, hogy nyilvánvalóan követik a „nyugati világét” is. Ez abban is megnyilvánul, hogy ha itt valahol falinaptárt látunk kiakasztva a falra, az mindkét időszámítást mutatja. Egészen más hónapokkal és napokkal is, mint amiben mi számolunk.
A kínai naptár szerint jelenleg a 4707-es évben járunk. A Tigris éve van, mely a mi naptárunk szerinti 2010. február 13-án kezdődött.
Az itteni év első napja, a tavaszünnep, azaz a holdújév (Vietnámban TÉT) ezen a környéken a legnagyobb ünnep, amely körülbelül olyan fontos a számukra, mint a karácsony a keresztény magyarok számára.
A tavaszünnep családi ünnep. Ilyenkor valamennyi családtag összejön, a távolabb élők, a messzi vidéken dolgozók is hazatérnek, bármilyen messziről is kelljen visszautazniuk.
A holdújév ünnep a hagyományos kínai holdnaptár szerint az óév utolsó hónapjának nyolcadik napjától az új év első hónapjának 15. napjáig tart. Hivatalosan a holdújév háromnapos ünnep, valójában akár 2-3 hétig is ünnepelnek.
Számos kutatás foglalkozik a kínai holdújév eredetével. Az egyik feljegyzés szerint az ókorban egy rendkívül mérges, Nian nevű szörnyeteg minden év utolsó napján házról házra járt, hogy megegye az embereket.
Egyszer, amikor megérkezett az egyik faluba, két fiúval találkozott, akik éppen azon versenyeztek, hogy ki pattogtatja hangosabban az ostorát. Nian az ostorpattogás elől egy másik faluba menekült, ahol egy parasztház udvarán piros ruha száradt. Nian nem tudta, hogy mi az, de a szín elijesztette. A harmadik faluba érkezve egy fényesen kivilágított parasztházat látott. Az erős lámpafény annyira bántotta a szemét, hogy innen is elmenekült.
Az emberek ezekből arra következtettek, hogy Nian fél a csattanástól, a piros színtől és a fénytől. Védekezés gyanánt tehát elkezdtek petárdákat robbantani, lampionokat gyújtani és piros színű feliratokkal díszítették fel a házaik kapuját. Ez a szokás egyre inkább elterjedt, hagyomány és ünnep lett belőle.
Vélhetően innen erednek a kínai ünnepi szimbólumok. Aki nem hiszi, járjon utána… :)
S hogy miért most készült ez a bejegyzés?
Közeledik az év nyolcadik hónapjának 15. napja, azaz a Mid-Autumn Lantern Festival, mely a második legnagyobb ünnep. A város máris teljes díszben pompázik.
Közben kedden, azaz az év hetedik hónapjának 15. napján volt a Ghost Festival.
De ezekről majd külön bejegyzésben tudósitok részletesebben...
Amikor február 21-én megérkeztünk Saigonba, a TÉT ünneplése már befejeződött. Csupán a dekorációk nyomait láthattuk, illetve a bontásukat:
.jpg)
Hozzászólások