Alig kétórás repülőút, s máris Hanoiban landoltunk. Itt 6-8 fokkal alacsonyabb a hőmérséklet, napközben 27, este 22 fok lehet. Érezhetően bőven volt csapadék az elmúlt időben, a páratartalom 94 %-os, emiatt maximum annyit érzékelünk, hogy nincs fullasztó hőség, de még mindig nem fázunk ...
Tamás húsvéti meglepetés gyanánt az óvárosban, az Impressive Hotelben foglalt szobát a kedvemért. Az ötödik emeleti erkélyünkről a Szent József Katedrális tornyait látjuk. A toronyóra negyedóránként csengő hangon jelez.
Nagyon kíváncsian várom, hogy hogyan zajlik majd itt a húsvét. Számos keresztény él Vietnámban, az azonban már eddig is érzékelhető volt, hogy a különböző vallások jelentős hatást gyakorolnak egymásra. Egyáltalán nem fogok meglepődni, ha nem lesz feltámadási körmenet, vagy ha lesz is, egészen más formában, mint azt otthon megszoktam. Annyi bizonyos, hogy ezidáig a húsvéti készülődésnek még csak nyomát sem láttuk.
Miután lepakoltunk és felfrissültünk, átadtam magam az első séta által nyújtott benyomásoknak és Tamás idegenvezetésének. Természetesen az első hanoi kávét a Katedrális lábánál fogyasztottuk el.
Maga a Katedrális amúgy zárva volt, reggel 6,30-kor és este 6-kor van mise. A kertben viszont körbe tudtunk sétálni, gyönyörű a növényzet és természetesen az egész nagyon gondozott. A kerítésfalon festett jelenet, amint az Esthajnalcsillag vezeti a három királyt Betlehem felé. Mellette kis barlang, melyben a Szent Család meghúzódik.
Hangulatos kereskedőutcákon keresztül jutottunk ki a Hoan Kiem Tóhoz, Hanoi egyik legismertebb látványosságához. A vizi bábszínházban látott jelenetek ismertetésekor már utaltam arra a legendára, miszerint Le Loi király az ellenség legyőzése után ezen a tavon csónakázott, amikor egy teknős felbukkant a vízből és magával vitte a bűvös kardot.
Kiválasztott, szerencsésebb emberek állítólag a mai napig látni vélik a fel-felbukkanó óriási teknőst.
Valószínúleg ugyanúgy eldönthetetlen a létezésének tényszerűsége, mint a Loch Ness-i szörnyé.
Mindenesetre a tó közepén méltóságteljesen magasodik a Turtle Tower (Teknősbéka torony), mely csak a partról csodálható, amúgy megközelíthetetlen.
A teknőst ábrázoló fémszobrot nagy becsben őrzik a tó északi részénél lévő, Jade nevű kis szigeten, melyet egy hangulatos, pirosra festett fahídon keresztül tudunk megközelíteni. Szintén a Jade szigeten található a Jade Mountain Templom, melyet a 18. században emeltek Tran Hung Dao hadvezér tiszteletére. A hadvezér az 1200-as években aratott győzelmet a mongolok invázióival szemben.
A tavat sétány veszi körül, rengeteg különleges fával, virággal és persze padokkal, amelyeken többnyire szerelmespárok ücsörögnek összebújva. A hely kínálta romantikának mi sem tudtunk ellenállni – mondjuk, nem is akartunk :) -, kicsit átadtuk magunkat az egymás és a Sors iránt áradó érzéseinknek...
Napunk megkoronázásaként találtunk egy nagyon kellemes, patinás kisvendéglőt, ahol Tamás különböző változatokban készült bambuszt, jómagam grillezett tofut ettem, s természetesen a kedvenc dalati szőlőnedűvel koccintottunk.
Vacsora után még hosszasan barangoltunk az óváros kis utcáiban. Szomorúan tapasztaltuk, hogy a régi, koloniális időkből származó, különleges ornamentikájú épületek egyre inkább lepusztulnak, elenyésznek.
Ha csak nem jön itt is egy városvédő, unokáink ezeket már nem fogják látni...
(Sajnos, nem volt napsütés, ezért a fotók halványabbak)
A Szent József Katedrális tornyai az erkélyünkről: |
Kilátás balra |
Kilátás jobbra |
A szobánk - frissen felújitott |
Ha nincs is pezsgőfürdős masszázskád, legalább kagyló formájú :) |
Hangulatos kévézók a Katedrális oldalában, gitározó fiatalokkal |
Mögöttem a barlangban a Szent Család |
Regina szobra a Katedrális előtt. Csak hallomásból ismert nagynéném emlékére, akinek a története ihletet adott... |
Kapuk Jade szigetéhez |
A hangulatos fahid |
Jade Mountain Temple |
A Teknős szobra |
Hozzászólások