HTML

Vietnám, napfény, rizsföldek, nádkunyhó

Utazások Ázsiában, élet Vietnámban, kalandok és komolyságok. Mindez egy pszichológus tollából, fűszerezve és fotókkal illusztrálva.

Egy pszichológus naplójából

Szeretném figyelmetekbe ajánlani másik blogomat, mely pszichológiai témákat tartalmaz. Élethelyzetekről, sorsokról, mindennapokról írom le a gondolataimat. Minden érdeklődőt szeretettel várok!

Hozzászólások

Az élet nem fenékig tejfel...

2011.10.14. 21:10 Sun Flower

Ahogyan a magyar mondás tartja, az élet nem fenékig tejfel…

Különösen nem Vietnamban, ahol eleve nincs is tejfel.
Illetve van, tudunk is pár forrást a beszerzéshez...

Az egyik egy orosz üzlet, ahol a matrjoska-babákkal és bundás usánkákkal, rókaprémekkel feldíszített polcok között meglapuló hűtőszekrényben, a ruszlik és egyéb orosz finomságok között igazi tejfölre is rá lehet lelni.

Azt ne kérdezzétek, hogy ki vásárol a többnyire 35 fok feletti hőségű Saigonban bundás usánkát.

Bárki. És bármikor viselik. De legfőképpen abban a „borzalmas” hidegben, amikor éppen véletlenül „csak” 25 fokot mutat a hőmérő. Az itt már nagyon hidegnek számít.

A bőrüket a napsütéstől óvandó, eleve ritkán járnak a vietnamiak ujjatlanban, csakis tetőtől talpig zárt ruhában, hosszú ujjúban, de pár foknyi hőmérsékletesés már éppen megfelelő alkalom arra, hogy a bundakabátok is előkerüljenek.

Abszolút megértem őket. Amióta Vietnamban élünk, rájöttem a négy évszak által nyújtott változások pozitívumaira (is).

Otthon éppen háromhavonta van lehetőség arra, hogy megújuljunk. A természet örök körforgásban van. A tél lelassult, behúzódós állapotot hoz, a hirtelen tavaszi rügyezés és virágzás igazi újjászületést, a nyár önfeledtséget, majd az ősz egyfajta elmúlás-érzést, bezárulást.

Most érzékelem igazán ennek az önmagába visszatérő körnek a szépségeit.
Azt is, hogy mindezt az öltözködésünkkel is követni tudjuk. Háromhavonta megújulhatunk ruhatárilag, külsőleg, ami óhatatlanul kihat a lelkünkre is. Csak hogy azt az örömet említsem, amikor tavasszal lekerülnek a nagykabátok….

Hát ezért értem az örök melegben élő vietnamiakat, hogy miért is jó olykor csizmát és bundát magunkra ölteni, még akkor is, ha ezt az itteni időjárás messze nem tenné szükségessé.
Bármilyen hihetetlen, annak ellenére, hogy napimádó vagyok, magam is unom, hogy folyton ugyanazokat a nyári ruháimat viselem…

Na, de nem igazán erről akartam írni.
A tejfölnél tartottam.
Amit azért árulnak az igazán nagy szupermarketekben is, horror áron, az otthoni ár többszörösén.  Csakúgy, mint minden tejterméket, vajat, tejszínt, stb.

Persze a magyar mondás nem igazán a tejfölről jutott az eszembe...

Az történt ugyanis, hogy a múlt héten furcsa foltokkal a hasamon ébredtem.
Aztán a következő napokban újabb megmagyarázhatatlan, vöröses foltok jelentek meg rajtam, előbb az arcomon, aztán a karomon, majd a fülemen is.

Ennyi foltot már nem lehetett véletlennek tekinteni, jóllehet, nem mindegyik teljesen egyforma.
Közben Tamás arcán, homlokán, majd a nyakán, vállán is pirosodás jelentkezett, emiatt kezdtük komolyabban venni a helyzetet, és rákerestünk a jelenségre.
Hol máshol, mint az interneten :)

A karomon lévő seb konkrétan úgy néz ki, mintha kertészkedés közben erősen végigkarcoltam volna magam egy faággal. Azzal a különbséggel, hogy tele van apró hólyagokkal, és egyre jobban dagadozik :(

A fülemet, elhelyezkedése miatt nehéz látnom, de az is duzzadt, vörös, és persze pont úgy viszket, mint valamennyi egyéb, érintett részem.

Internetes kutatásaink során egyértelművé vált, hogy egy (vagy több) „bed bug”-család költözött a hálószobánkba, és a csípéseik áldozatává váltunk.

Ez a magyar ágyi poloskák fajtájába tartozó élősködő rovar, amelyik hajnali 2 és 5 óra között fürkészi be áldozatait. Látni persze soha nem lehet őket, mert ha felkapcsolod a villanyt, olyan gyorsan eltűnnek, hogy nyomukat sem találod.

Mondanom sem kell, hogy mindketten hosszú órákat töltöttünk el információgyűjtéssel.
Az ellenük való védekezést kutatva szinte bed bug-szakértőkké váltunk.

Mostanra tudjuk, hogy bár a matracban telepszenek meg, semmit nem ér, ha kidobjuk az eddigit, és új matracot vásárolunk. Azonnal átköltöznek a másik szobába. Ilyen szempontból sajnálatosan nálunk van választék bőven...

Eddig annyit tettünk, hogy darabokra szedtük az ágyunkat, elhúztuk a faltól, mindent befújtunk rovarirtóval, utána átmostuk, az ágyneműt úgy mostam ki, hogy beleöntöttem egy üveg ecetet a mosógépbe. Mostantól kicsit ecetszagúan fogunk ugyan ébredni, de még mindig jobb, mint csípésekkel telve.

A legszörnyűbb az érzés, olyan, mintha állandóan bogarak szaladgálnának rajtad. A fórumokban olvastam, hogy nem vagyok egyedül ezzel az érzéssel. Ráadásul valószínűleg ténylegesen szaladgálnak is…
Kiderült az is, hogy ez messze nem ázsiai jelenség. Amerikában, Angliában rendre előfordul, még szállodákban is.

Tegnap jött Xuan, a takarítónőnk.
Újabban úgy kommunikálunk vele, hogy beírjuk a mondanivalónkat a google fordítóprogramjába, és megmutatjuk neki. Ezúttal a „Poloskák vannak a hálószobában” című mondatot írtam be. Hogy a google mit fordított, azt nem tudom, de Xuan egyre csak a fejét rázta.
Megmutattam a fülemet, az arcomat, a karomat, amin láthatóan rettenetesen sajnálkozott. Aztán újra elolvasta a laptopomon a mondatot és továbbra is a fejét csóválta. Meg újra sajnálkozott....

Miután láttam, hogy sokra így nem jutunk, lementem a házmenedzserhez, aki elvileg bír némi angol nyelvtudással. Felvázoltam a helyzetet, megmutattam a sebeimet és megkérdeztem, hogy lehet kiirtani ezeket a dögöket. Sokatmondóan bólintott, majd mély hallgatásba burkolózott....

Amikor ismét feltettem a kérdésemet, rádöbbentem, hogy a nagyon egyszerű „meggyilkolni = kill” szót sem ismeri.
Biztosan nem nézte meg a Kill Bill egyik részét sem. Pedig amúgy minden utcasarkon beszerezhető valamennyi sikerfilm DVD-n, garantáltan hamisítottan és ennek megfelelően fillérekért…

Nagy nehezen azt válaszolta, hogy ez nagyon gyakori jelenség Vietnamban, és pontosan tudja, hogy mi ez.
Amikor azt fejtegette, hogy ezek a rovarok nem a hálószobában laknak, és hogy a falból, meg felülről, a mennyezetről másznak le, kételyeim támadtak, hogy valóban tudná, miről is van szó..

Aztán kijelentette, hogy nem igazán biztos a védekezésben ellenük, ezért utána fog nézni.
Most várunk… Immár egy napja, de hát Vietnam nem éppen a gyors megoldások miatt lopta bele magát a szívünkbe :)

A menedzserünkkel való  megbeszélést követően kisétáltam a gyógyszertárba, ahol mostanság beszerezzük a szükséges szereket.
Szerencsére amúgy nem sok dologra van szükségünk, de a patikus már jól ismer.

Megmutattam a sebeimet, amire azonnal magabiztosan adott egy krémet.
Hazatérve Tamás megnézte az interneten az összetevőket, és kiderült, hogy herpesz és bárányhimlő elleni krémet kaptam. Hurrá, kereshetünk új patikust, lehetőleg olyat, aki ért is angolul!
Mindeközben sokkal komolyabb kérdések foglalkoztatnak.

Tizenöt hónapja lakunk ebben a lakásban, eddig semmi problémánk nem volt.
Vajon miért éppen most jöttek ezek a dögök? Honnan kerültek ide hirtelen?
És legfőképpen, hogyan tudjuk őket végképp kiirtani???

Nagyon várom mindnyájatok tanácsát, akik a blogomat olvassátok, és akik ilyesmivel találkozhattatok. Segítsetek, légyszi!

Senkit nem szeretnék sokkolni, ezért csak a karomról, a legenyhébb tünetekről teszek fel képet.
Az összes többi tényleg borzalmas látvány lenne, kiterjedtebb és gennyesedést mutat….
 

10 komment

Címkék: tejföl vietnam bugs bed usánka

A bejegyzés trackback címe:

https://bencsikandrea.blog.hu/api/trackback/id/tr723303909

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

wolfyattila 2011.10.15. 18:38:22

Hali!

Keressetek egy rovarírtó céget az a legtutibb.
Vagy porszívozzátok ki a matracot. ;)
Nincs jobb ötlete senkinek.
Vagyis van de azok nagyon extrémek. :)
Csak példákat említve.
Mossátok ki a matracot meg az ágyat forróvizel kevert mosószerrel majd a matracot tegyétek ki a napra.
Vagy csaljatok hangyákat a szobába valami édességel mert a hangyák megeszik a bogarakat.:)
Vagy Lótuszlevelet kell rakni az ágyba azok egy idöre állt elüzik öket.
Lehet próbálkozni. :)

Sun Flower 2011.10.18. 04:53:05

@wolfyattila: Köszi Attila, úgy tűnik, megoldottuk az ecetes, rovarirtós módszerrel. Új csípéseink legalábbis nincsenek, a régiek gyógyulnak :)

sellőlány 2011.10.19. 10:33:55

Kicsit elmaradtam a kommentelésben, szóval csak jelzem - olvaslak. És hüledezem. Előbb a sörnevű németen (mondjuk már én is hallottam jópár fura sztorit a világba elszármazott nyugatiakról), aztán ezeken a poloskákon. :-S Öööö... nem tudom, szeretnénk-e ezek után megismerkedni a vendékszobátokkal... :-) Csak vicceltem... :-)))
(Egyébként már nézegetjük a jegyeket info-szinten, de még nincs konkrét tervünk. Sok minden függ az éveleji munkáktól.) Puszi

wolfyattila 2011.10.19. 12:29:20

@sellőlány: Legalább már a tervezés fázisában vagytok az jó jel.Én egyenlöre halasztok.Sajnos nem találok munkát Angliában ugyhogy Vietnámnak várnia kell rám,pedig jó lene ha mind találkozhatnánk Saigonban.

sellőlány 2011.10.20. 16:20:16

@wolfyattila: Reméljük, a terv aztán meg is valósul. Sajnos nekünk is sok minden függ attól, hogy alakul a business idén/jövőre, mert ha nem változik a kép, akkor nekünk is meg kell nyomni a stop gombot. Egyébként a napokban láttam a Top Gear egyik régebbi adását, amiben autó helyett motorral (többek közt egy robogóval) vágtak át Vietnámon, Saigontól Hanoi-ig. Mondanom sem kell, volt viszontagság rendesen, miközben a néző testközeli ízelítőt kaphatott a gyönyörű tájakból, a nagyon barátságos vietnámiakból és persze a kiszámíthatatlan időjárásból is. Az utak minősége (legalábbis arra, amerre a Clarksonék jártak) meglepően jók voltak, szóval nem rettennénk meg egy autóbérléses országjárástól sem. Hamár egyszer arra járunk... csak lennénk ott már...

Sun Flower 2011.10.21. 17:26:23

Szia Sellőlány! Igen, itt lenni, ez az igazi élmény. Időközben kiirtottuk a bed bugs csapatot, no para :)

ymel 2011.10.23. 14:17:10

Szia Andi!

Epp be akartam tenni a blogotokat ismet a viethung magazinba, erre latom, arrebb kell tekerjelek, nem a legutobbi bejegyzesed kene 'reklamozni'.
Egyebkent nekem ez az allat jutott az eszembe a sebeitekrol: www.youtube.com/watch?v=ZmHrlq2CdMY
Ennek a kisebb peldanyai is, ha csak vegigmaszik rajtad, olyan tuneteket produkal, amit leirtal.

ymel 2011.10.23. 14:18:58

en mar talalkoztam veluk a kecoban (az eddigi 3 kozul kettoben, de szerencsere nem gyakoriak).
Mi az a bed-bugs? Utananezek a neten.
Szoval akkor jobban vagytok mar, orulok neki!

Sun Flower 2011.10.23. 14:44:32

@ymel: Szia Attila, köszi a filmet, nem állítom, hogy nyugodtan fogok ma aludni :( Jóllehet, látszólag kiirtottuk őket, új csípéseink legalábbis nincsenek, de azért a para megmaradt....
Amúgy ha nem is jó reklám, hasznos infó minden idetévedőnek...

ymel 2011.10.23. 15:35:41

Andi, ha ez a viet szazlabu, akkor igazabol az "veletlenul" szaladhatott at a karodon, a kep alajpan en erre az allatra gyanakszom. Erdoben el eredetileg - de valaki cafoljon meg, lehet,h ez inkabb Eszak-Vnra jellemzo allat?
Azert nem talalod sehol a poloskakat szerintem, mert nem poloskafele. Tulsagosan egyenes vonalu a csipesed, ami 'átmászásra' hajadzik.
Huh, a legjobbakat! Próbáljatok ki vmi elektromos - ultrahangos rovarriasztót, hátha ugyanúgy utálja, mint a szúnyogok. Persze nem tudom, milyen frekvencia kell ahhoz, hogy csomót kössön magára..
süti beállítások módosítása